Magyar Koloproctológua Kongresszus

ImageMeta

 

Gyógyszerelés és Sztóma

 

orbnOrbán Andrea
Kátai Gábor Kórház Karcag
 

A sztómaképző műtét általában véve is jelentős változást hoz egy ember életében. Megváltozik a testkép, másfajta életritmust kell kialakítínaia, amely a korábbi életvitelhez képest nagy változásokkal járhat. Nagyon Fontos, hogy ezek a változások, illetve az ezekre való átállás minél kisebb megrázkódtatást okozzon a páciensnek. Ehhez szükség van egy jó együttműködő teamre, mely a sztómaviselő ellátását követi, és melynek nagyon fontos tagja a sztómaterápeuta.

Számtalan témát körbejártunk már, követjük az új trendeket az orvoslásban, az ápolásban, a sztómaterápiás segédeszközök fejlődésében, mégis nagyon kevés szó esik- még a szakirodalomban is- a sztómaviselők gyógyszerelési problémáiról.

Az előadással arra szeretnék rávilágítani, hogy melyek azok a szempontok, amelyekre a beleket érintő- kiemelten sztómaképzéssel járó- műtétek kapcsán oda kellene figyelni a gyógyszerek alkalmazásakor, és hogyan lehet kivédeni a gyógyszerelési hibákat.

 

 

Az új sztómaviselő kórházi elbocsájtása. Mégis hogyan?

 

horvth katalin beatrix

Horváth Katalin Beatrix
Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest

Az új Sztómaviselők kórházból történő hazabocsájtására való felkészítése már a műtét előtti beszélgetéssel megkezdődik. A beteg életmódjának, életvitelének ismeretében lehet meghatározni a sztóma megfelelő helyét.

Az így szerzett információk alapján, az operáló sebésszel együttműködve tud sztómaterápiás ápoló személyre szabottan segíteni az új sztómaviselőnek az otthoni napirendjének kialakításában, ezzel is növelve a beteg biztonságérzetét, hiszen a sztómája ellátását- amit eddig felügyelet mellett végzett- otthonában mát önállóan vagy a hozzátartozó segítségével kell elvégeznie. A sztómaviselő akkor távoztatható az intézményből, amikor a sztómáját el tudja látni, és tudja, mikor kell probléma esetén azonnal orvoshoz fordulnia. A lerövidült kórházi ápolási idő miatt nehezen lehet biztonsággal betanítani még a zsákcserét is. A sztómazsák cseréjének megtanulása azonban nem jelenti azt, hogy a sztómaviselő már fel van készülve a sztómával való életvitelre is.

Az első kontrollok alkalmával először a zsákcsere helyes alkalmazásának elsajátítását kell ellenőrizni.

Az első három hónapban a beteg állapotától függően 2-3 hetenként kell találkoznia a sztómaviselőnek a sztómaterápiás nővérrel a szövődmények megelőzése érdekében- mivel ezek a leggyakrabban a műtét után ebben az időszakban alakulnak ki. A későbbi találkozások alkalmával a sztómaviselőt felkészítjük a sztóma következtében kialakult megváltozott életvitelre: táplálkozás, székletrendezés, párkapcsolat, család, gyerek vállalás, öltözködés, munka, sport, közösségi- társadalmi kapcsolatok utókezelések, egyéb...

 

A negatív nyomású terápia alkalmazása elhízott, sebgyógyulási zavarban szenvedő betegnél

 

Deák Gyuláné
Pándy Kálmán Kórház, Gyula


Hazánkban a sebfertőzések második leggyakoribb egészségügyi ellátással összefüggő

fertőzésnek bizonyultak, mintegy 22%-át tették ki az összes fertőzésnek, amely 21786 sebfertőzést jelent évente. (A hazai incidencia alapú sebfertőzés- surveillence- program. Országos Epidemiológiai Központ statisztikai adat alapján)

A krónikus sebellátás komplexitása miatt a társszakmákban is kihívássá vált a modern, költséghatékony, evidenciákra épülő biztonságos sebellátás. A seb stádiumának megfelelő ellátása, a kötszerek helyes alkalmazása sajnálatos módon még mindig kifogásolható. Az üreges seb menedzselését, ellátását, a seb zárására kifejlesztett új terápiás metódust mutat be az előadás.

A WHO az elmúlt évtizedben először közölt olyan adatot, hogy a világban valamivel több az elhízott, mint az alultáplált ember. Az Eurostat Figyelő 2014/30. 27. oldalon számol bea egy 2009-ben 15 év feletti korcsoportban végzett felmérésről, melynek alapján hazánkban a túlsúlyosak és az elhízottak aránya 50% fölött van. Epidemiológiai tanulmányok bizonyították, hogy az obezitás a karcinogenezis szignifikáns rizikófaktora.

Az előadás beszámol az elhízott, radikális hysterectomián átesett nőbeteg alsó haránt laparatomia hegében kialakult sebészeti fertőzésről, az üreges seb ellátásáról, kiemelve a negatív nyomású sebkezelési technika ( V.A.C.) előnyeiről. A sebgyógyulási folyamatot a szerző saját fotóival szemlélteti a sebfertőzésről a seb teljes gyógyulásáig. Az előadás EPUAP (European Pressure Ulcer Advisory Panel) és a EWMA (Europai Wound Manegment) irányelvei figyelembe vétele mellett, a klinikai munkavégzés során gyakran előforduló, ez egészségügyi intézmények számára is igen költséges, speciális tudást és ismeretanyagot igénylő problémát tár fel.