Irrigálás
Célja: az irrigáló, sztómával élő beteg passzív kontinenciájának elérése (a beöntések közötti székletmentes időszak).
Az irrigálás feltételei:
- a sztómaviselő rendelkezzék a módszer alkalmazásához szükséges megfelelő ismeretekkel,készséggel (mentális, manuális stb.)
- sztómáját önállóan ápolja
- a sztómaviselő motivált legyen az irrigálás megtanulásában a technika elsajátítására
- szakorvosi javaslat után
- egynyílású, végleges kolosztóma
- a többi vastagbélsztóma esetén egyedi mérlegelés szükséges
- gyógyult műtéti heg
- befejezett onkológiai kezelések
- formált széklet
- normál lefutású kolosztóma
- tapasztalt sztómaterápiás nővér általi oktatás
- irrigáló készülék
- megfelelő szociális helyiség, körülmény
Az irrigálás ellenjavallatai:
1. két nyílású kolosztóma
2. parasztómalis sérv (sztóma mellett kialakult sérv)
3. prolapsus (bélelőesés)
4. stenosis ( szűkület)
5. gyakori hasmenés
6. gyulladásos bélbetegség és divertikulózis miatt operált beteg
7. kemo- és sugárterápia ideje alatt
8. hasi besugárzást követően 6 hónapig
9. súlyos keringési és légzési betegsége
10.társult betegségek( paresis, arthritis, vakság, demencia stb.)
Az irrigálás előnyei:
- időigényes ( kb. 45- 60 perc)
- mellékhelyiséghez kötött
- A beöntésnek káros hatása nincs, de a hozzászokás veszélye, mint a hashajtó gyógyszerek szedésénél fennáll.
Mire van szükség az irrigációhoz?
Irrigációs szett. Minden nagyobb segédeszköz-gyártó cég forgalmazza a szükséges beöntőkészletet.
2.kép. Irrigáló készülék és a kónusz
3.kép. Áramlás szabályozó
A víztartályon kalibrálás mutatja a befolyt vízmennyiséget. Praktikus kiegészítő lehet továbbá a tartállyal egybeépített hőmérő, mert a túl hideg és túl meleg víz beöntése egyaránt komoly kellemetlenségeket okozhat.
4.kép. Víztartály beépített hőmérővel
Leeresztő zacskó. Alul és felül nyitott, cső alakú zsák, az irrigálás során ez kerül a sztómanyílásra. Felső nyílásán keresztül a kónusz melléfolyástól mentesen illeszthető a sztómába, alsó nyitott vége pedig a kimosott béltartalom felfogására szolgál, mely a WC-be üríthető.
5.kép. Kónusz behelyezése a leeresztő zsák felső nyitott részén át a sztómába
Tisztálkodó eszközök, törlők, síkosító gél, öv, gumigyűrű, sztómalezáró dugó és -sapka.
![]() |
![]() |
5. kép. Sztómasapka 6. kép. sztómadugó
Az irrigáció körülményei:
A reggeli órákban, nyugalmas körülmények között a WC-ben kell végezni. Eleinte egy óra is szükséges lehet, később a rutinnal ez 30-40 percre csökken. Ajánlott a reggeli és a meleg folyadék elfogyasztása, mely segíti a spontán bélműködést, a vastagbél kiürítését megindító reflex beindulását.
Az irrigáció technikája.
A víz beáramoltatása után rövid időre a kónuszt tartsa a szómába. Így a bélben feszülés, nyomás keletkezik, mely segít a székürítés reflexes kiváltásában. Ennek ideje, módja teljesen egyéni lehet. Van, akinél 2-3 perc, van olyan is, akinél 20-40 perc várakozási idő is eltelik a széklet megjelenéséig.
Végezetül eltávolítjuk a leeresztőzsákot, lezuhanyozunk, és a sztómanyílást záródugóval, sztómasapkával látjuk el.
Hol irrigáljunk?
Legjobb olyan fürdőszobában, ahol van WC, esetleg tusoló is. A zuhanyrózsa könnyen elérhető legyen.Ha a lakásban nincs WC, akkor a fürdőszobát válasszuk az irrigáláshoz. Ilyenkor a széklet lebocsátásához műanyag vödröt használjunk. Az irrigálás befejeztével minden apró szennyeződést távolítsunk el, gondolva a fürdőszobát utánunk használókra is. Fürdőszoba hiányában bárhol irrigálhatunk, ekkor is kell egy vödör, kb. 10 liter testmeleg víz és merítő edény a töltögetéshez és öblítéshez. Az irrigálást legjobb olyan laza ruházatban végezni, ami nem akadályozza a tevékenységet, könnyen mosható a véletlenül kifolyt víz vagy széklet. miatt. Ajánlatos minden eszközt a közelünkben tartani úgy, hogy kezünkkel elérhessük. Van, aki állva, van, aki WC-n ülve irrigál. A két irrigálás közötti időszakot bebiztosíthatják kikísérletezett mennyiségű Carbo activátus tabletta, Imodium vagy Lopedium kapszula szedésével étkezés után.
1. Elégtelen vízbeáramlás (okai és tennivaló):
- a kónuszt eltömítette a széklet (kissé emeljük elő a kónuszt a vízbeáramlás mellett)
- a kónusz vége nekinyomódik a bélfalnak ( emeljük elő a kónuszt)
- a víztartály túl alacsonyan van ( tartály emeljük magasabbra)
- Szűkület a hasfal szintjében ( lassítsuk az áramlás sebességét és gyakoroljunk enyhe befelé irányuló nyomást a kónuszra)
2. A belek lassú kiürülése (okai, tennivaló):
- a beöntővíz túl meleg (az irrigálás megkezdése előtt, ellenőrizzük a víz hőfokát)
- a beáramlási sebesség túl lassú ( közepes sebességen végezzük a víz áramoltatását)
- a beteg ki van száradva (kevesebb beöntő folyadék távozik. Bő folyadékbevitel után másnap ismételjük meg a beöntést)
- "Lusta" bél (a hasfal masszírozásával segítsük az ürülést)
- az irrigáló folyadék elfolyik ( rosszul tartjuk a kónuszt, legyen a hasfalra merőleges.)
- a víz beáramlás túl gyors
- az irrigáló folyadék túl hideg
- idegesség
- stenosis ( sztómaszűkület)
- bélfertőzés, hasmenés esetén
- túl sok idő telik el két irrigálás között
- az irrigáló folyadék mennyisége nem megfelelő
- az irrigálás túl gyorsan történik
Az oktatóanyag letölthető»»»»»»